MagyarRomânăEnglish

Főoldal / Diákjainkkal kutattuk /

2016.07.14.

Élettelen biomassza alkalmazása bioszorbensként a kadmium szennyvízből való eltávolítására

Témavezető: dr. Tonk Szende, egyetemi adjunktus

Hallgató: Kallós István

A környezetünk, a talaj, a víz, a levegő nehézfémekkel való számottevő szennyeződése az ipari forradalom kezdetére tehető és napjainkig egyre növekvő tendenciát mutat. Kezdetben a bányászat és a hozzá kapcsolódó iparágak voltak a legfontosabb szennyező források, napjainkban azonban a technológiai fejlődés miatt szinte minden iparágat szennyezés, illetve szennyvizek keletkezése kísér. Például a nehézfémek általában beépülnek az élő szervezetekbe, egész táplálékláncokat hosszú időre beszennyezve (bioakkumuláció és biomagnifikáció révén), és potenciális veszélyforrást jelentve minden élő szervezet számára. A kadmium, például, egyike a három legmérgezőbb hatású nehézfémnek (az ólom és a higany mellett), mely felhalmozódhat a szervezetben, károsítva főként a májat, a veséket és a csontokat. Az ipari folyamatoknak és a felelőtlen szennyezésnek köszönhetően a nehézfémek széles körben jelen vannak a Földön, és valamilyen formában mindenkit érintenek. A természet védelme érdekében célszerű az ipari- és egyéb szennyvizeket tisztítási folyamatoknak alávetni. Jelenleg többnyire különböző hagyományos fizikai és kémiai eljárásokat alkalmaznak a szennyvíztisztítás során. Ezen a téren a bioremediáció új módszernek számít, amely (élő vagy élettelen) biomassza felhasználását feltételezi. A bioszorpció egy vonzó technológia a nehézfémekkel szennyezett vizek megtisztítására és a fémek visszanyerésére. Több tanulmány is bizonyította, hogy a természetes bioszorbenseknek nagyon jó a megkötési kapacitása.

A kutatás során egy ún. hulladék bioszorbens, a házityúk (Gallus gallus domesticus) tojáshéjának a Cd2+ ionokra vonatkozó szorpciós kapacitását vizsgáltuk vizes oldatban. A Cd2+ bioszorpció maximális kapacitásának és a folyamat hatékonyságának tekintetében a tojáshéj különösen alkalmasnak bizonyult: a maximálisan adszorbeált mennyiség a C5=157 Cd2+mg/l koncentráció esetén 8,16 mg Cd2+/g volt. Az adszorpció hatékonysága ebben az esetben 100%-os volt. Az eredmények jól mutatják a tojáshéjpor használhatóságát a kadmium ionok szennyvízből való eltávolítására.

Hírek

Budapesti tanulmányúton a harmadéveseink

Február végén (19-24 között) a Környezetettudomány szak harmadéves hallgatói a Makovecz-program keretében Budapestre látogattak. A tanulmányút főszervezője dr. Weiszburg Tamás professzor úr volt.

2 hónapja

 

XIX. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia

Idén április 3-5 között kerül sor az évente megszervezett környezettudományi konferenciára, amleyet a debreceni Atommagkutató Intézettel közösen szervezünk. A konferenciára szeretettel várjuk oktatók, kutatók, egyetemi hallgatók és doktoranduszok jelentkezését.

2 hónapja

 

Összes hír »

Facebook

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Természettudományi és Művészeti Kar, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Szak, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Jog Szak, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Filmművészet, Fotóművészet, Média Szak, Kolozsvár

Professzionális weblapkészítés

© 2011 Környezettudomány Tanszék, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Természettudományi és Művészeti Kar, Kolozsvár

Készítette a Weblap.ro