A kutatók arra keresték a választ, hogy a mozaikos élőhely milyen hatást gyakorol a pókközösségre egy máramarosi tőzeglápban. A Vlăşinescu tőzeglápnak sajátos jelleget ad a szétszórtan előforduló közönséges csarab (Calluna vulgaris). A pókközösség eleve különleges egy lápban, viszont a csarab jelenléte megoszthatja a fajokat a nyílt rész és az alacsony, bozótos élőhely között. Ennek felderítésére kollégáink havi rendszerességgel jártak mintát venni a lápra 2017 április–október között. A fajmeghatározást követően kiderült, hogy a csarab 70, míg a nyílt rész 59 pókfajnak ad otthont, az egyedszám hasonlóan szignifikánsan nagyobb volt a csarabban (4152), mint a nyílt részen (1950). Mindössze 36 faj fordult elő mindkét élőhelyen. A csarabról begyűjtött pókok között a kisebb méretűek és a hálószövők gyakrabban fordultak elő. A csarab jelenléte tehát jelentősen hozzájárul a pókközösség fajgazdagságához a Vlăşinescu lápban, értékét néhány veszélyeztett és ritka faj jelenléte is növeli.

A cikk elérhetősége: https://link.springer.com/article/10.1007/s10841-023-00465-z.

Az elmúlt 25 év legsikeresebb Domus ösztöndíjasainak kitüntetésére a budapesti Domus 25 konferencián, 2022. november 28-án került sor. A kitüntetettek között szerepel dr. Bitay Enikő, a Marosvásárhelyi Kar egyetemi tanára és dr. Tamási Zsolt óraadós oktatónk, valamint dr. Urák István kollégánk.

A Balázs Ferenc-díj a tudományos diákkonferenciákon bemutatott tudományos dolgozatokért odaítélt elismerés, amelyet olyan diákok kapnak, akiknek kutatása értékteremtő a romániai közösség számára. Idén a 2020–2022 közötti Tudományos Diákköri Konferenciákon résztvevő diákok jelentkezhettek a díjra. Számos különböző kutatási területről, illetve a legtöbb tudományos diákköri konferenciáról került be közel száz dolgozat, András Bernadett pedig a hat nyertes egyike lett.

Idén tavasszal Bernadett II. díjat kapott a XXV. Reál és Humántudományi ETDK Kémia szekciójában A Csíki-medence természetes ásványvizeinek kémiai és mikrobiológiai vizsgálata című dolgozatával. Ezzel a dolgozattal pályázta meg az OMDSZ által meghirdetett Balázs Ferenc Ifjúsági Díjat. A kutatások két tanszéken folytak: a Kolozsvári Kar Környezettudomány Tanszékén dr. Zsigmond Andrea adjunktus vezetésével, és a Csíkszeredai Kar Biomérnöki Tanszékén, dr. Máthé István docens vezetésével.

A díjak átadására és a dolgozatok bemutatására november 26-án került sor Temesváron, a II. Tehetséghíd Tudományszervezési Konferencián.

Az Öreg-havas (a Gyalui-havasokkal együtt) az Erdélyi-szigethegység legnagyobb kiterjedésű masszívuma. Földtani és kőzettani szempontból nagyon változatos és komplex terület, ahol a kristályos paláktól, a gránit tömbökön át egészen a mészkövekig sokféle kőzettípus megtalálható. Kisbányáról indultunk neki a  gyephavasi gerinctúrának, kora reggel amikor a hangulat még elég fagyos volt, de miközben átvágtunk a fenyőerdők szintjén és átgázoltunk a sűrű borókáson mindenki felmelegedett. Mikor az Apró-kövek gránittömbjeihez értünk már sütött a nap. Innen, rövid pihenő és kiselőadás után, leereszkedtünk a süppedős dagadólápokhoz, erre rövidítettünk hogy ne az úton baktassunk, mert ott kevesebb a látnivaló. Ennek az lett a következménye, hogy aki eddig megúszta szárazon, most az is vizes lett. Miután kikászálódtunk a lápból felkaptattunk az Öreg-havasi csúcshoz és az ott található radarállomáshoz. Innen végül a fenyveseken keresztül visszakanyarodtunk az autókhoz. Néhány félreeső hely kivételével (például a lápok és sűrűbb erdőfoltok) mindenhol erőteljesen érezhető az ember jelenléte és környezetre gyakorolt hatása.

Jégesőben és hirtelen lezúduló záporesőben indultunk vissza Kolozsvárra, de a város határában még megálltunk. A terepi kiszállásunk záróakordja a Bivalyos-rét volt, ahol az antropogén hatás még erőteljesebb nyomai figyelhetők meg.