A Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatához tartozó Csomád-hegység intenzív utóvulkáni jelenségek helyszíne, ahol a CO2 száraz gázfeltörtések útján, illetve vízben oldódva jut a felszínre.  Egyes helyeken a földkéregben lejátszódó intenzív mikrobiális tevékenységnek köszönhetően a vízben a H2S mellett kénsav is előfordulhat, ami erősen savas vizek formájában jelzi a jelenlétét. Az ilyen források rendkívül ritkák a Földön, de néhányuk megtalálható a Büdös-hegyen, az Apor lányok feredőjénél. A hallgatók, dr. Zsigmond Andrea oktató kíséretében meglátogatták ezt a helyet, ahol helyszíni méréseket végeztek és mintákat vettek további kémiai elemzések céljából.

A Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp egy ikerkráter két kraterében találhatók, a Mohos a Szent Anna tó idősebb társa. A hallgatók meglátogatták a frissen felavatott Ökocentrumot, ahol kimerítő információkat lehet megtudni a térségről, az ikerkráter történetéről, és a tőzegláp jellegzetes élővilágáról. A hekyszínen Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke fogadott. A tőzegláp különleges élővilágát dr. Urák István biológus, a Sepsiszentgyörgyi Kar docense mutatta be.

A kiszállásról Pusztai Gergely hallgató számolt be:

"Tanulmányi utunk első napját az ELTE természettudomány karának az épületében kezdtük. Itt eligazítást kaptunk Weiszburg Tamás tanárúrtól a következendő napok programjáról és teendőiről, majd az azbesztről és a vele járó kockázatokról és érdekességekről volt szó, de beszéltünk még különböző ásványokról, ércekről és kőzetekről is. Szükség volt e dolgok tisztázására ugyanis a következő napokban terepen dolgoztunk és többször is találkoztunk ilyesmikkel. A nap hátralevő részében megnézhettük az ELTE hatalmas ásványkiállítását ami hasznos volt, mert másodévesként már többet értettünk belőle mint tavaly.

Második nap a Salgótarjánhoz közeli Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark felé vezetett az utunk. Mindnyájan kalapáccsal és lupéval (kézi nagyító ásványok vizsgálatához) felszerelve indultunk el.  A túra alatt több féle kőzetet is feltörtünk, majd megvizsgáltuk a benne lévő gázbuborék üregeket, csillogó kalcit vagy kvarc kristályokat. Leginkább bazalttal találkoztunk, ugyanis abban a zónában régen több aktív vulkán is működött. Ezután a közelben lévő kazári meddőhányót tekintettük meg. Ez a meddőhányó a 19. és 20. században történt barnakőszén bányászata során került oda. Nekünk ez tökéletes élő szabadtéri laboratóriumként szolgált mivel a kőzethatás és a rekultiváció pontos példáját láthattuk.

A következő nap volt a legizgalmasabb. A Szombathelyen található Oladi Platóra (vársorészre) látogattunk el. Itt egy aktuális környezeti probléma van jelen: azbesztszennyezés. Weisburg tanárúr kísérete mellett, teljes védőfelszerelésben, tanulmányozhattuk az azbesztet a lehető legközelebbről. Ugyanúgy, mint az azelőtti nap kalapácsokkal széttörtük és lupéval megvizsgáltuk a benne lévő szálakat. Velünk egyidőben ugyanitt Magyarország új környezetért felelős minisztere tartott sajtótájékoztatót a különböző riportereknek, újságíróknak. Nagyon érdekes és tanulságos volt elsőkézből tapasztalni azt, ahogy a szakma amit tanulunk hogyan fonódik össze a politikával.

https://www.youtube.com/watch?v=0AaAc-CPkhs

Az osztály nevében köszönjük a szervezést és a fáradozást Weiszburg Tamás tanárúrnak, nélküle nem valósulhatott meg volna a tanulmányi  kirándulás. Biztos vagyok benne hogy mindenki sokat tanult és jól érezte magát közben."

A három napos tanulmányi utunk első állomása a radnóti vízbefogó volt. Az ott dolgozó alkalmazottak nagyon kedvesek voltak és megmutatták nekünk a vízpumpákat, amelyel a folyó vízszintjét szabályozzák, valamint meséltek a munkahelyükröl és a munkájukkal járó kalandokról. A nap hátralevő részében megnézhettük a marosvásárhelyi 1-es és 2-es vízbefogókat is. Ezeknek főbb szerepe a Maros vizének szűrése és tisztítása. Az 1-es számú vízbefogónál láthattunk új, korszerű szivattyúkat és berendezéseket, valamint nemrégiben már ipari műemlékként kezelt múltszázadi gépezeteket is. Mivel nagyon tapasztalt és jóindulatú idegenvezetőnk volt itt is sokat tanultunk a vízipar gyakorlati részéről. Végül az est közeledtével a marosvásárhelyi Sapientia kollégiumában pihentünk meg.

A második napunkat kora reggel a bözödi víztározó látogatásával kezdtük. A létesítmény ismertetése után körbe is jártuk a helyet az új, szintén nagyon kedves idegenvezetőnkel. A gyüjtőtóhoz közeli műemlékhez is ellátogattunk, ami nemrég került felújításra, tanulván a hely törtnelméről. Igazán érdekes volt. A következő állomás a parajdi sószoros volt. Itt szembesülhettünk azzal, hogy mennyi kárt okozott a nemrégiben megtörtént természeti katasztrófa, és hogy kik és miként dolgoznak ennek a megoldásán.

Az utolsó napunkon megnéztük a zeteváraljai duzzasztógátat, víztározót. A kirándulásunk alatt ez volt az eddigi legnagyobb létesítmény amit láttunk, befogadóképessége körülbelül 44-50 millió köbméter közé tehető, valamint a magának a tónak is 140 hektár a vízfelülete. Itt is körbevezettek minket, beszéltek az árvízvédelemről és alaposan ismertették a gát és tó érdekességeit, szépségeit.

Külön köszönjük ezt az utat Dr. Weisburg Tamás tanárunknak, a tanításért, magyarázatokért és a sofőrködésért. Valamint Malutan István kollegánknak, a külön látogatópontok megszervezése, egyeztetése miatt. Mindnyájan sokat tanultunk ebből a három napból és ugyanakkor jól éreztük magunkat.