A konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Magyarhoni Földtani Társulattal közösen szervezzük. A konferencia célja a Kárpát-medencében folyó környezeti kutatások legfrissebb eredményeinek ismertetése, valamint elméleti és gyakorlati problémák megvitatása. A konferencia lehetőséget biztosít szakmai együttműködésre, közös pályázatokban való részvétel megtárgyalására, nem utolsó sorban a hazai és határon túli magyar hallgatóknak az angol nyelven történő előadás gyakorlására. A konferencia célja továbbá a környezettudatosság, a környezeti nevelés és a kutatási eredmények hasznosítási fontosságának hangsúlyozása.

Részletek a konferencia honlapján olvashatók: KMKTK 2020.

A jelentkezés határideje: 2020. január 31.

Miután felvázolták a könyv keletkezésének előzményeit és szükségességét, a szerzők egymás után mutatták be saját hozzájárulásukat a könyv tartalmához, majd válaszoltak a közönség felől érkező kérdésekre, miközben sok érdekes és humoros történetet és személyes tapasztalatot is megosztottak az érdeklődőkkel.

A szép kivitelezésű, tudományos igénnyel megírt népszerűsítő kötet a székelyföldi ásványvizekről és a hozzájuk kötődő szén-dioxid gázfeltörésekről, a mofettákról értekezik. Régiókra bontva mutatja be a fontosabb mofettákat, sokféle gyógyhatásukat, de a hozzájuk kapcsolódó helyi történeteket és hiedelmeket is, amelyek együtt teszik vonzóvá a kötetet, nem csupán a témában jártas szakemberek, hanem mindenki számára.

A bemutató a helyszínen megvásárolható kötetek dedikálásával zárult. Köszönjük a szerzőknek a munkát és a lelket, amit ebbe a hiánypótló, interdiszciplináris jellegű és nem utolsósorban élvezetes kötetbe fektettek, valamint fáradozásukat a Székelyföld értékes természeti kincseinek kutatásában és népszerűsítésében!

A kutató előadást tartott november 6-án az Egyetemi Esték rendezvénysorozat keretében A pásztoroktól és gazdáktól tanult ökológia és szerepe a természet védelmében címmel. Ezt követően, november 7-én, egy kerekasztal beszélgetésen osztották meg kutatók, doktoranduszok és hallgatók módszertani kérdéseiket, kutatási tapasztalataikat az előadóval.

Az előadás és a kerekasztal-beszélgetés főbb üzenetei közé tartoztak a természetről örökölt tudás (pl. hagyományos gazdálkodás, pásztorkodás) és a tapasztalat alapú tudás fontossága, illetve annak szerepe a természetvédelemben. Ezeket a tudásformákat, mint az elméleti-, szaktudás kiegészítőit tartják számon és sok esetben, megalapozottan, már beépítik a természetvédelmi gazdálkodás gyakorlatába. Ez a témakör sok tudományterület által megközelíthető és értelmezhető (pl. botanika, antropológia, néprajz, agrártudományok, ökológia, etológia) ezért fontos a kutatók közötti párbeszéd, de legfőképpen a helyi emberekkel történő, bizalmas együttműködés. A nemzetközi fórumokon egyre nagyobb figyelmet kapnak a hagyományos és a tapasztalati tudás, viszont elvesztésük, átalakulásuk egyre gyorsabban történik a globalizáció következtében. Sajnos a szóban forgó témakör kevésbé kutatott, így ígéretes lehetőségeket rejt az arra vállalkozóknak.

Dr. Molnár Zsolt és kollégája Dr. Babai Dániel Erdélyben is folytatnak kutatásokat, amelyekhez szívesen fogadják a jelentkezőket. Érdeklődni a Környezettudomány Tanszéken, illetve a balazsiagnes.sapientia@gmail.com e-mail címen lehet.