13 éve
Görögországi terepgyakorlat
A 2010–2011-es tanévben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszékének 18 hallgatója 2 tanár vezetésével május 27 – június 5 között részt vett egy görögországi terepgyakorlaton, Nei Poriban, az Olimposz-hegység lábánál. A terepgyakorlat célja a mediterrán növény- és állatvilág megismerése, illetve a tengervíz fiziko-kémiai és kémiai jellemzése volt, helyszíni mérések alapján.
A rendelkezésre álló 7 napra különféle programokat szerveztünk: a tengerpart-menti túrázások alkalmával a diákoknak lehetősége volt a különböző kagyló-, csiga-, tengeri sünvázak gyűjtésére, a tengerpart közelében tartozkodó tengeri csillagok, halak, medúzák megfigyelésére. Az élő állatokat a hallgatók lefényképezték, azzal a céllal, hogy utólag, a fénykép alapján azonosítani lehessen a fajokat.
Több diák megtanult búvárszemüveggel, pipával búvárkodni, és végigfésülték a tenger medrét a parttól kissé távolabbi részeken. Innen is előkerültek érdekes kagyló-, tengeri csillagfajok.
Tüskés bíborcsiga Változékony tengeri csillag
A Nei Poritól délre az Égei-tengerbe torkolló Pinios folyó által kialakított több kis tóban tarisznyarákokat és teknősöket találtunk, illetve egy széki lilét (Charadrius alexandrinus) is sikerült lencsevégre kapni.
Tarisznyarák Széki lile
A vízelemzéseket a diákok a helyszínen végezték, fiziko-kémiai paramétereket és sótartalmat határoztak meg. A tengervíz hőmérséklete 23 °C volt, sótartalma pedig 3,1 %.
Mérés multiméterrel Mérés fotokoloriméterrel
A terepgyakorlat programjának talán legizgalmasabb pontja az Olimposz-hegységben tervezett túrázás volt. Bérelt kocsikkal a tengerszinttől indulva 1100 m magasságig, a kiemelkedő sziklák lábáig jutottunk, ahonnan az Olimposz Nemzeti Park területén gyalog folytattuk utunkat. Egyedi lehetőség nyílt a számunkra: megfigyelhettük a növénytakaró váltakozását a magasság függvényében a mediterrán fajoktól a lombhullató erdőkön át a fenyőerdőkig, majd a törpefenyőkkel bezáróan eljutottunk kizáróan a puszta sziklák és sziklatörmelékek vidékére, ahol még nagykiterjedésű hófoltokat is láttunk, sőt havat is tapostunk. A csapatnak végül hat tagja, öt óra kemény túrázás után eljutott a 2866 m-es Skala csúcsra, heves jégeső közben, majd négy tagja tovább kapaszkodott a 2912 m-es Skolio csúcsra. Este a sereg a tengerben mosta le magáról a „nap fáradalmait".
Erdei fenyők Törpefenyők és borókás
A kövek birodalma (2600 m felett) Skala csúcson (2866 m)
Az utolsó nap programja a diákok által összegyűjtött, illetve lefényképezett fajok meghatározása volt egy mediterrán növény- és állathatározó segítségével. A szebb és különlegesebb példányokat a hallgatók az tanszék gyűjteményének bővítésére szánták.
A terepgyakorlat nagyon hasznosnak és élménydúsnak bizonyult, ugyanakkor nagyon jó alkalom volt a csapatépítésre, csapatmunkára. A diákok azzal a reménnyel búcsúztak az Olimposztól, hogy legközelebb megmásszák a legmagasabb csúcsot (Mitikas, 2918 m), amit az idén nem sikerült elérni, csak kőhajításnyiról lefényképezni.
Az el nem ért Mitikas csúcs (2918 m)
A hallgatók csapata