A városfejlődés hatásainak vizsgálata a kolozsvári Hója-gerinc északi és déli lejtőin

Hallgató: Varga Gellért, BSc, III. év

Témavezető: dr. Poszet Szilárd, egyetemi adjunktus

Kolozsvár észak-nyugati részén helyezkedik el a Hója-domb, amelyet keleten a Törökvágás, délen a Donát út, nyugaton a Hajtásvölgy, északon pedig a Nádas-patak határol. A terület nagysága 400–450 hektár. A Hója-domb azon részei, amelyeket még nem építettek be kiváló kirándulóhelyeknek számítanak, ahova az emberek szívesen kijárnak, mivel nagyon szép kilátás nyílik a városra és a város körül lévő területekre.

A Hója-gerinc beépítettségének a mértéke sokat változott az utóbbi évtizedekben úgy a lakóövezetek, mint az ipari létesítmények terén egyaránt. A nagy meredekségű déli lejtőn az egykori szőlősök helye fokozottan beépült, mára csak a nehezen beépíthető területek egy része maradt szabadon. A kevésbé meredek északi lejtő nagy részén jól megőrződtek a pleisztocén-holocén időszak határán stabilizálódott csuszamlás-halmazok. A lejtő alsó szakaszát megbontották, hogy helyet biztosítsanak az ipari övezet fejlesztésének, ami a csuszamlások újraaktiválódásához vezetett.

A kutatásunknak kettős célja volt: egyrészt megvizsgálni és nyomon követni az északi lejtőn 2015 novemberében bekövetkezett újabb csuszamlást, másrészt pedig nyomon követni a déli lejtő beépítettségének alakulását 1973-tól napjainkig. Kutatásunk során klasszikus terepi megfigyeléseket végeztünk, az úthálózat feltérképezését GPS-el valósítottuk meg (GARMIN, GPSmap 62s), az adatokat pedig térinformatikai rendszerben (ArcGIS 10.4) dolgoztuk fel. A déli oldal beépítettségnek időbeli változását a következő térképek segítségével végeztük: 1763-1941 közötti osztrák-magyar térkép, magyar katonai felmérések (http://mapire.eu), az 1973-as 1:5000 topográfiai térképlapok, a 2005-ös ortofotók és a 2016-os májusi Google Earth műholdképek (https://www.google.com/earth).

Az északi lejtőn bekövetkezett 2015-ös csuszamlás egy 2,5 hektáros felületet érintett. Az ortofotók alapján készített domborzatmodellen végzett repedezettség-vizsgálatok és a keresztmetszetek morfometriai elemzése nyomán a csuszamlást a folyásba átmenő csuszamlások kategóriájába soroltuk. A 2016 novemberi mérés során tapasztaltuk, hogy elkezdték a lejtőstabilizálási munkálatokat, és decemberre már teljesen eltüntették a tömegmozgás minden nyomát. A megcsúszott erdőrészt kiirtották, ezzel a kontrollpontjainkat is eltüntették ellehetetlenítve a méréseink folytatását. A csuszamlási front fölött vízelvezető rendszerrel elvezették a vizet, a szakadási vonalat kitöltötték, és beborították geo-textíliával. Viszont a lejtő alsó szintjén végzett stabilizáló munkálatok következtében, a lejtő tömegegyensúlya megbomlott, és az időlegesen stabil csuszamlás-halmazok az oldal felső harmadában újra aktiválódhatnak.

A déli oldal beépítettségével kapcsolatban az 1973-as térképeken azt állapítottuk meg, hogy összesen 308 épület állt, a 2005-ös ortofotón pedig újabb 248 építmény jelent meg. A 2016-os Google Earth-ből kivágott térképeken, 10 év alatt újabb 237 épületet azonosítottunk. Fontos szempontnak tartottuk a mérnökgeológiában alkalmazott lejtőkategóriák szerint vizsgálni a terület beépítettségét. Így a Hója-domb déli oldalán öt kategória azonosítható be: kedvezően beépíthető területek (dőlésszög 0-2,5°), az építésre alkalmas területek (dőlésszög 2,5-5°), tereprendezéssel beépíthető területek (dőlésszög 5-15°), kedvezőtlen, csak jelentős tereprendezéssel beépíthető térszínek (dőlésszög 15-35°), beépítésre alkalmatlan területek (a dőlésszög > 35°). A 2016-os állapotot tekintve az első két kategóriába sorolható területeken – amelyek a domboldalnak 17%-át jelentik, és amelyek kedvezők az építésre –, az épületeknek csupán 21,3%-a volt megfigyelhető. Az építésre kedvezőtlen területeken (a harmadik és negyedik kategória) teszik ki az oldal közel 80%-át, és itt helyezkedett el az épületek 77,9%-a. A nagy meredekségű lejtős területek kevesebb, mint 1%-át teszik ki az oldalnak. Ezeken a lejtőkön nagyon kevés építményt azonosítottunk.

Következtetésként elmondhatjuk, hogy a Hója-gerinc déli oldalának beépítése az elmúlt negyven évben rohamosan növekedett (~257%-kal 1973-hoz képest), az utóbbi tíz évben pedig annyi épület jelent meg, mint az előző 30 év során. Figyelembe véve a Hója-gerinc déli oldalának nagy felszíni energiájú térszíneit, az épületek okozta lejtőterhelés, az egyre növekvő gépjárműforgalom, valamint az időjárási viszonyok együttesen hozzájárulnak a csuszamlások mértékének növekedéséhez.