MagyarRomânăEnglish

Főoldal / Diákjainkkal kutattuk /

2018.08.11.

A városfejlődés hatásainak vizsgálata a kolozsvári Hója-gerinc északi és déli lejtőin

Hallgató: Varga Gellért, BSc, III. év

Témavezető: dr. Poszet Szilárd, egyetemi adjunktus

Kolozsvár észak-nyugati részén helyezkedik el a Hója-domb, amelyet keleten a Törökvágás, délen a Donát út, nyugaton a Hajtásvölgy, északon pedig a Nádas-patak határol. A terület nagysága 400–450 hektár. A Hója-domb azon részei, amelyeket még nem építettek be kiváló kirándulóhelyeknek számítanak, ahova az emberek szívesen kijárnak, mivel nagyon szép kilátás nyílik a városra és a város körül lévő területekre.

A Hója-gerinc beépítettségének a mértéke sokat változott az utóbbi évtizedekben úgy a lakóövezetek, mint az ipari létesítmények terén egyaránt. A nagy meredekségű déli lejtőn az egykori szőlősök helye fokozottan beépült, mára csak a nehezen beépíthető területek egy része maradt szabadon. A kevésbé meredek északi lejtő nagy részén jól megőrződtek a pleisztocén-holocén időszak határán stabilizálódott csuszamlás-halmazok. A lejtő alsó szakaszát megbontották, hogy helyet biztosítsanak az ipari övezet fejlesztésének, ami a csuszamlások újraaktiválódásához vezetett.

A kutatásunknak kettős célja volt: egyrészt megvizsgálni és nyomon követni az északi lejtőn 2015 novemberében bekövetkezett újabb csuszamlást, másrészt pedig nyomon követni a déli lejtő beépítettségének alakulását 1973-tól napjainkig. Kutatásunk során klasszikus terepi megfigyeléseket végeztünk, az úthálózat feltérképezését GPS-el valósítottuk meg (GARMIN, GPSmap 62s), az adatokat pedig térinformatikai rendszerben (ArcGIS 10.4) dolgoztuk fel. A déli oldal beépítettségnek időbeli változását a következő térképek segítségével végeztük: 1763-1941 közötti osztrák-magyar térkép, magyar katonai felmérések (http://mapire.eu), az 1973-as 1:5000 topográfiai térképlapok, a 2005-ös ortofotók és a 2016-os májusi Google Earth műholdképek (https://www.google.com/earth).

Az északi lejtőn bekövetkezett 2015-ös csuszamlás egy 2,5 hektáros felületet érintett. Az ortofotók alapján készített domborzatmodellen végzett repedezettség-vizsgálatok és a keresztmetszetek morfometriai elemzése nyomán a csuszamlást a folyásba átmenő csuszamlások kategóriájába soroltuk. A 2016 novemberi mérés során tapasztaltuk, hogy elkezdték a lejtőstabilizálási munkálatokat, és decemberre már teljesen eltüntették a tömegmozgás minden nyomát. A megcsúszott erdőrészt kiirtották, ezzel a kontrollpontjainkat is eltüntették ellehetetlenítve a méréseink folytatását. A csuszamlási front fölött vízelvezető rendszerrel elvezették a vizet, a szakadási vonalat kitöltötték, és beborították geo-textíliával. Viszont a lejtő alsó szintjén végzett stabilizáló munkálatok következtében, a lejtő tömegegyensúlya megbomlott, és az időlegesen stabil csuszamlás-halmazok az oldal felső harmadában újra aktiválódhatnak.

A déli oldal beépítettségével kapcsolatban az 1973-as térképeken azt állapítottuk meg, hogy összesen 308 épület állt, a 2005-ös ortofotón pedig újabb 248 építmény jelent meg. A 2016-os Google Earth-ből kivágott térképeken, 10 év alatt újabb 237 épületet azonosítottunk. Fontos szempontnak tartottuk a mérnökgeológiában alkalmazott lejtőkategóriák szerint vizsgálni a terület beépítettségét. Így a Hója-domb déli oldalán öt kategória azonosítható be: kedvezően beépíthető területek (dőlésszög 0-2,5°), az építésre alkalmas területek (dőlésszög 2,5-5°), tereprendezéssel beépíthető területek (dőlésszög 5-15°), kedvezőtlen, csak jelentős tereprendezéssel beépíthető térszínek (dőlésszög 15-35°), beépítésre alkalmatlan területek (a dőlésszög > 35°). A 2016-os állapotot tekintve az első két kategóriába sorolható területeken – amelyek a domboldalnak 17%-át jelentik, és amelyek kedvezők az építésre –, az épületeknek csupán 21,3%-a volt megfigyelhető. Az építésre kedvezőtlen területeken (a harmadik és negyedik kategória) teszik ki az oldal közel 80%-át, és itt helyezkedett el az épületek 77,9%-a. A nagy meredekségű lejtős területek kevesebb, mint 1%-át teszik ki az oldalnak. Ezeken a lejtőkön nagyon kevés építményt azonosítottunk.

Következtetésként elmondhatjuk, hogy a Hója-gerinc déli oldalának beépítése az elmúlt negyven évben rohamosan növekedett (~257%-kal 1973-hoz képest), az utóbbi tíz évben pedig annyi épület jelent meg, mint az előző 30 év során. Figyelembe véve a Hója-gerinc déli oldalának nagy felszíni energiájú térszíneit, az épületek okozta lejtőterhelés, az egyre növekvő gépjárműforgalom, valamint az időjárási viszonyok együttesen hozzájárulnak a csuszamlások mértékének növekedéséhez.

 

 

Hírek

Rendkívüli Egyetemi Este a Környezettudomány Tanszéken

Több szempontból is különlegesnek számított a Környezettudomány Tanszék által 2018. október 15-én megszervezett Egyetemi Este.

30 napja

 

Tanévnyitó ünnepség, 2018

2 hónapja

 

Összes hír »

Facebook

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Természettudományi és Művészeti Kar, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Szak, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Jog Szak, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Filmművészet, Fotóművészet, Média Szak, Kolozsvár

Professzionális weblapkészítés

© 2011 Környezettudomány Tanszék, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Természettudományi és Művészeti Kar, Kolozsvár

Készítette a Weblap.ro