MagyarRomânăEnglish

Főoldal / Diákjainkkal kutattuk /

2016.07.11.

Cd(II), Cu(II), Zn(II) nehézfémek indukált fitoextrakciója mesterségesen szennyezett talajokból

Témavezető: dr. Tonk Szende, egyetemi adjunktus

Hallgató: Magyarosi Katalin

Az ipari tevékenységek fokozódásának és a technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre nagyobb mértékű a környezetnek különböző nehézfémekkel történő szennyezése. A nehézfém-szennyezés komoly veszélyt jelent mind humán-egészségügyi, mind talajéleti szempontból, veszélyezteti a növény- és állatvilágot, közvetetten pedig az embert.

Számos kutatás kimutatta, hogy a növények képesek a környezetükből a nehézfémeket felvenni és akkumulálni. Ez az alapja a fitoremediációnak, egy nehézfém-mentesítéssel járó talajtisztítási módszernek. A fitoremediáció keretében a legismertebb módszer a fitoextrakció, amelynek során a növények hiperakkumuláló képességét használják ki talajtisztítás céljából. Ehhez tehát olyan növények szükségesek, melyek az átlagosnál jóval nagyobb mennyiségben veszik- és halmozzák fel a nehézfémeket, vagyis ún. hiperakkumulátor növények. A növények fémakkumulációja elősegíthető a talajba juttatott kelátképző szerekkel, amelyek megváltoztatják a nehézfémek kötésformáit, és ezáltal könnyebben felvehetővé teszik azokat. Ilyen kelátképző vegyület, például, az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA). A fémakkumuláció fajspecifikus, illetve a hipperakkumuláció az egyes nehézfémektől függően is változik.

A kutatás során általunk ültetett és mesterségesen szennyezett kukorica (Zea mays)tesztnövények alkalmazásával, valamint három nehézfémre (Cd2+, Cu2+, Zn2+) vonatkoztatva tanulmányoztuk az indukált fitoextrakciót. A vizsgálatok során jelentős fémakkumulációt mutattunk ki az alkalmazott tesztnövény esetében mindhárom nehézfémre (Cd2+, Cu2+, Zn2+) vonatkoztatva. Igazoltuk továbbá az EDTA komplexképző szerepét, illetve az elemfelvétel hatékonyságát növelő szerepét a nehézfém-oldattal egyidőben történő adagolás esetén. Eredményeink alapján elmondhatjuk tehát, hogy a kukorica nem csupán alkalmas bioremediációs vizsgálatokra, de alkalmazása a nehézfémekkel szennyezett területek tisztítása céljából kifejezetten előnyös.

Hírek

XV. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia

2019. április 3-6 között tizenötödik alkalommal kerül megszervezésre a Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszékének és az EnviroScientia Egyesületnek a közös szervezésében.

1 hónapja

 

Rendkívüli Egyetemi Este a Környezettudomány Tanszéken

Több szempontból is különlegesnek számított a Környezettudomány Tanszék által 2018. október 15-én megszervezett Egyetemi Este.

3 hónapja

 

Összes hír »

Facebook

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Természettudományi és Művészeti Kar, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Szak, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Jog Szak, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Filmművészet, Fotóművészet, Média Szak, Kolozsvár

Professzionális weblapkészítés

© 2011 Környezettudomány Tanszék, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Természettudományi és Művészeti Kar, Kolozsvár

Készítette a Weblap.ro