MagyarRomânăEnglish

Főoldal / Diákjainkkal kutattuk /

2016.06.22.

Erdélyi és bukovinai tőzeglápok kovaalga-közösségei

Hallgató: Rákossy Izabella, BSc, III. év

Témavezető: dr. Szigyártó Lídia, egyetemi adjunktus

A tőzeglápokat széleskörű tudományos érdeklődés övezi, mivel különleges és extrém élőhelyeknek számítanak: vizük savas, valamint magas szervesanyag-tartalommal, különösen huminsavak nagy mennyiségével, és általában alacsony szervetlen anyag tartalommal (különösen növényi tápanyagokkal) jellemezhetők. Különleges voltuknak köszönhetően az élőviláguk is jellegzetes: elsősorban ritka növényfajoknak köszönhetően nyilvánították Romániában is védetté a legtöbb tőzeglápot. Mivel a tőzeglápok elsősorban vizes élőhelyek, a kutatás célja a vízi élőlény-közösségek tanulmányozása volt, azon belül is a kovaalga-közösségek faji összetételének és mennyiségi viszonyainak feltárása. Azért esett a választás a kovaalgákra, mert egy jó indikátor csoportról van szó, amelynek tagjai szinte bármilyen típusú vízben megtalálhatók, így az extrém élőhelynek minősülő tőzeglápok vizében is.

Az eredmények 2014 nyarán, összesen 8 erdélyi és bukovinai tőzeglápból, 22 mintavételi pontból gyűjtött 31 mintára vonatkoznak. A mintákból összesen 262 kovaalga fajt és változatot sikerült azonosítani. Ez a viszonylag magas faj- és változatszám magába foglal mintegy 20%-nyi Romániában első alkalommal jelzett, valamint további 29%-nyi olyan kovaalgát, amelyeket eddig Románia területéről ritkán (kevesebb, mint 10-szer) jeleztek. Egyértelmű különbséget sikerült kimutatni a lápszemek és a lápi patakok között, mind a fajgazdagság, mind pedig azoknak a környezeti változóknak (pH, szervetlen anyag mennyiség) a tekintetében, amelyek meghatározzák a fajok elterjedését és megoszlását a két különböző élőhely-típusban: a lápi patakok kovaalga-közösségei fajgazdagabbak, és több közöttük az enyhébben extremofil faj (pl. Pinnularia subcapitata, Pinnularia divergens var. media, Navicula rhnychocephala); ezzel szemben a savasabb lápszemekben kisebb számú, de hangsúlyosabban extremofil (pl. savkedvelő, kiszáradástűrő) faj él tömegesen (akár 80-90%-os relatív egyedsűrűséggel), mint pl. az Eunotia paludosa, Eunotia exigua.

Az eredmények alátámasztják, hogy a tőzeglápok a mikroorganizmusok, jelen esetben a diatómák szempontjából is magas diverzitású, különleges, megkülönböztetett figyelmet érdemlő élőhelyek.

 

Hírek

Zöld percek dr. Szigyártó Lídiával

Az Agnus rádió Zöld Percek rovatában kolléganőnk, dr. Szigyártó Lídia beszélt a vizek mikroszkópikus élőlényeiről, a kovaalgákról.

15 napja

 

XVI. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia

Idén 16. alkalommal szervezzük meg a Kárpát-medencei Környezettudományi Konferenciát. A konferencia helyszíne az Eötvös Loránd Tudományegyetem lesz, Budapesten. A konferencia időpontja: 2021 március 30 - április 1.

29 napja

 

Összes hír »

Facebook

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Természettudományi és Művészeti Kar, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Szak, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Jog Szak, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Filmművészet, Fotóművészet, Média Szak, Kolozsvár

Professzionális weblapkészítés

© 2011 Környezettudomány Tanszék, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Természettudományi és Művészeti Kar, Kolozsvár

Készítette a Weblap.ro