MagyarRomânăEnglish

Főoldal / Diákjainkkal kutattuk /

2016.06.22.

Erdélyi és bukovinai tőzeglápok kovaalga-közösségei

Hallgató: Rákossy Izabella, BSc, III. év

Témavezető: dr. Szigyártó Lídia, egyetemi adjunktus

A tőzeglápokat széleskörű tudományos érdeklődés övezi, mivel különleges és extrém élőhelyeknek számítanak: vizük savas, valamint magas szervesanyag-tartalommal, különösen huminsavak nagy mennyiségével, és általában alacsony szervetlen anyag tartalommal (különösen növényi tápanyagokkal) jellemezhetők. Különleges voltuknak köszönhetően az élőviláguk is jellegzetes: elsősorban ritka növényfajoknak köszönhetően nyilvánították Romániában is védetté a legtöbb tőzeglápot. Mivel a tőzeglápok elsősorban vizes élőhelyek, a kutatás célja a vízi élőlény-közösségek tanulmányozása volt, azon belül is a kovaalga-közösségek faji összetételének és mennyiségi viszonyainak feltárása. Azért esett a választás a kovaalgákra, mert egy jó indikátor csoportról van szó, amelynek tagjai szinte bármilyen típusú vízben megtalálhatók, így az extrém élőhelynek minősülő tőzeglápok vizében is.

Az eredmények 2014 nyarán, összesen 8 erdélyi és bukovinai tőzeglápból, 22 mintavételi pontból gyűjtött 31 mintára vonatkoznak. A mintákból összesen 262 kovaalga fajt és változatot sikerült azonosítani. Ez a viszonylag magas faj- és változatszám magába foglal mintegy 20%-nyi Romániában első alkalommal jelzett, valamint további 29%-nyi olyan kovaalgát, amelyeket eddig Románia területéről ritkán (kevesebb, mint 10-szer) jeleztek. Egyértelmű különbséget sikerült kimutatni a lápszemek és a lápi patakok között, mind a fajgazdagság, mind pedig azoknak a környezeti változóknak (pH, szervetlen anyag mennyiség) a tekintetében, amelyek meghatározzák a fajok elterjedését és megoszlását a két különböző élőhely-típusban: a lápi patakok kovaalga-közösségei fajgazdagabbak, és több közöttük az enyhébben extremofil faj (pl. Pinnularia subcapitata, Pinnularia divergens var. media, Navicula rhnychocephala); ezzel szemben a savasabb lápszemekben kisebb számú, de hangsúlyosabban extremofil (pl. savkedvelő, kiszáradástűrő) faj él tömegesen (akár 80-90%-os relatív egyedsűrűséggel), mint pl. az Eunotia paludosa, Eunotia exigua.

Az eredmények alátámasztják, hogy a tőzeglápok a mikroorganizmusok, jelen esetben a diatómák szempontjából is magas diverzitású, különleges, megkülönböztetett figyelmet érdemlő élőhelyek.

 

Hírek

Zöld percek dr. Balázsi Ágnessel

Interjú készült az Agnus Rádió Zöld Percek című rovatában, amelyben munkatársunk, dr. Balázsi Ágnes, beszélgetett Deák Anita műsorvezetővel az ember-természet kapcsolat fontosságáról és fenntarthatóságról.

10 napja

 

Tanévkezdés a járvány idején

Az első hetekben tömbösített gyakorlati órákat tartunk minden évfolyamon. Figyelembe véve az országos járványügyi intézkedéseket, megkérünk minden hallgatót és oktatót, hogy figyelemmel olvassa el az egyetem épületében való tartózkodásra vonatkozó szabályzatot.

1 hónapja

 

Összes hír »

Facebook

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Természettudományi és Művészeti Kar, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Szak, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Jog Szak, Kolozsvár

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Filmművészet, Fotóművészet, Média Szak, Kolozsvár

Professzionális weblapkészítés

© 2011 Környezettudomány Tanszék, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Természettudományi és Művészeti Kar, Kolozsvár

Készítette a Weblap.ro