Kolozsvári épületlakó pókok faunisztikai és ökológiai vizsgálata

Témavezető: dr. Urák István, egyetemi docens

Hallgató: Párdi Katalin-Ildikó

A városok számának és területének növekedésével, a falvak városiasodásával az ember egyre nagyobb mértékben alakítja át a természetes élőhelyeket és új, mesterséges élőhelyeket hoz létre. Ez a folyamat egyes élőlények pusztulását okozza, míg mások alkalmazkodnak az új körülményekhez, emberi kultúrát követő fajokká válnak, és benépesítik a lakóhelyeket. A mesterséges élőhelyekhez való alkalmazkodás, illetve azok benépesülésének folyamata ma is látványos gyorsasággal zajlik. Az újonnan megépülő házak szinte napok alatt népesülnek be elsősorban különböző gerinctelen állatokkal. A pókok zsákmányaikat követve jutnak az épületekbe. Néhány faj rendkívül jól tudott alkalmazkodni az épületekre jellemző sajátos feltételekhez.

A kutatás célja az volt, hogy egy átfogó képet akapjunk Kolozsvár épületlakó pókfaunájáról, ugynakkor a pókközösségek ökológiai és faunisztikai jellemzése, az egyes fajok gyakoriságának, dinamikájának és élőhelyigényének a vizsgálata. Ennek érdekében 130 lakásban és ezek 1024 helyiségében végeztünk mintavételezést, melynek során 14441 pókot gyűjtöttünk, összesen 98 faj jelenlétét mutattuk ki 22 családból. Ezek közül három faj első alkalommal (Psilochorus simoni, Spermophora senoculata, Walckenaria clavicornis), valamint három másik faj második alkalommal (Zodarion rubidum, Achaearanea tabulata, Pseudeuophrys lanigera. A legtöbb pók az álkaszáspókok (Pholcidae) és a törpepókok (Theridiidae) családjába tartozott. Fajokban leggazdagabbak a törpepókok és vitorláspókok (Linyphiidae) családja volt.

A kolozsvári épületekben és azok külső falain élő pókok közül a leggyakoribbak a nagy álkaszáspók (Pholcus phalangioides), háromszöges faggyúpók (Steatoda triangulosa), üvegházi törpepók (Achaearanea tepidariorum), nagy faggyúpók (Steatoda grossa), kétpettyes faggyúpók (Steatoda bipunctata), városi hamvaspók (Dictyna civica), házi zugpók (Tegenaria domestica), kis álkaszáspók (Pholcus opilionoides) és közönséges faggyúpók (Steatoda castanea).

A pókok épületen belüli helyiségekben való megoszlása nem egyenletes. A legnagyobb egyedsűrűséget a pincékben, padlásokon és lépcsőházakban találtuk, ami azzal magyarázható, hogy itt vannak a legkevésbé zavarva és zsákmányt is nagyobb eséllyel találnak, mint más helyiségekben. A többi helyiségben kevesebb pók volt, de egyetlen lakás sem volt pókmentes.