Lakások radonaktivitás-koncentrációja Székelykeresztúron és környékén

Hallgató: Jodál Levente, BSc, III. év

Témavezető: dr. Szacsvai Kinga

Az ember életidejének legnagyobb részét zárt térben tölti, ezért a zárt légtér állapotának megismerése elengedhetetlen követelmény. A belső tér egyik fontos ismert szennyezője a radon (²²²Rn). A radon természetes eredetű radioaktív gáz, viszont ha a koncentrációja megnövekszik az ember által belélegzett levegőben, káros lehet az egészségre. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a radon gázt, a Világ Egészségügyi Szervezete 1940 óta, mint „A osztályú” rákkeltő anyagot tart nyilván. A Kárpát-medence területén, ahol változatos geológiai formációk vannak, ugyanakkor számos ásványvízforrás is található, amelyek gazdagok lehetnek radonban. Az építkezéseknél használt különféle építőanyagok radontartalma is magas lehet.

Kutatásunk célja, a radon aktivitáskoncentrációjának meghatározása volt Székelykeresztúron és környékén, úgy lakásokban, mint kútvizekben. Összesen 25 mérési pontból vettünk mintákat. CR-39 típusú radondetektorokat használtunk, amelyeket hálószóbákban vagy nappali szobákban helyeztünk el, a padlótól 1–1,5 m magasságban. A mérések 93 napig tartottak.

A vizsgált lakások 24%-ának beltéri levegője meghaladta az EU törvény (COUNCIL DIRECTIVE, 2014) szerint megengedett 300 Bq/m³ értéket. A nagy koncentrációk azon esetekben voltak észlelhetők, ahol a padlózat fából készült, és az ablakok kétrétegű üvegből voltak. Ennek oka az, hogy a fa padlózat könnyebben átengedi a talajból diffundáló radont, a kétrétegű üvegablakok pedig jól szigetelnek, ezért a légcsere a belső és a kültéri levegő között feltételezhetően minimális. A műanyag padlózat valamivel jobban megakadályozza a radon bejutását a beltér légterébe. Az egyrétegű, hagyományos ablakokkal ellátott házak nagy részében kisebb radon aktivitáskoncentráió-értékeket mértünk. A vizsgált kútvizek esetében kimagasló értékeket nem találtunk, az aktivitáskoncentrációk (1,6–2,9 Bq/l) az országunkra jellemző értéktartományban mozogtak.

Figyelembe véve, hogy az építőiparban egyre gyakrabban használnak magas radontartalmú építőanyag-pótlókat, valamint energiatakarékossági okokból a zárt terekben az emberek csökkentik a szellőztetés mértékét, számolnunk kell a radonszint növekedésével a beltéri levegőben, és ebből kifolyólag a populáció sugárterhelésével.