Székelyudvarhely központi részének közlekedési zajtérképe

Hallgató: Simó Zsófia, BSc, III. év

Témavezető: dr. Néda Tamás, egyetemi adjunktus

Modern világunk egyik fő jellemzője az emberek városokba való költözésének fokozódása, a kényelmesebb élet és a jobb anyagi helyzet biztosítása érdekében. A városok rohamos fejlődését és terjeszkedését kísérő megnövekedett városi közúti forgalom jelentős hatást gyakorol nem csak a városi levegő minőségére, hanem a zajszintre is. Ezért ma a környezetszennyezés magába foglalja a zajszennyezést is, megszületett egy új környezetvédelmi irány, a zajvédelem, amelynek feladata a zajártalmak felismerése és a zajszint elfogadható keretek közé szorítsa. A zajszennyezés következményei csak évekkel később észlelhetők, ugyanakkor csökkentése nem eredményez közvetlen gazdasági hasznot. Ebből kifolyólag sokáig nem is vették figyelembe. A zajszennyezés hatással van az emberi komfortérzetre, hosszútávon pedig egészségi bántalmakat okozhat (például hallószervi gondokat, szívritmuszavarokat, magas vérnyomást, idegrendszeri elváltozásokat, sőt, újabb kutatások szerint a meg nem született magzat méhen belüli fejlődését is negatívan befolyásolja). Zajvédelmi szempontból a kritikus helyek azonosítására kidolgozták a zajtérképeket. A stratégiai zajtérkép a környezeti zaj átfogó értékelésére, illetve az adott területen belüli aktuális zajhelyzet megállapítására és a jövőbeni zajhelyzet előrejelzésére készített térkép. A stratégiai zajtérkép a 49/2002/EK Európai Uniós irányelv alapján készül. Célja a kritikus helyek behatárolása, azoknak vizsgálata, a határérték feletti terhelés kiküszöbölése, illetve zajvédelmi akciótervek létrehozása.

Kutatásunk célja egy közlekedési zajtérkép elkészítése a Hargita-megyében található Székelyudvarhely központi részére. Mivel az EU rendelet szerint a 100000 lakosnál nagyobb népességű városok kötelesek zajtérképet készíteni, Székelyudvarhely pedig a maga 34000 fő körüli lakosságával (2011-es népszámlálási adatok szerint) nem tartozik e városok közé, fontosnak tartottuk felmérni – valószínűleg elsőkként –, a város zajszennyezettségét. A romániai jogszabály szerint a közúti forgalomra megengedett maximális zajszint nappali átlagértéke (L_den) 65 dB, éjjeli átlagértéke (L_n) pedig 50 dB. Tapasztalat szerint, a közúti forgalom a legnagyobb Székelyudvarhely központi részében. Ezért a vizsgálati területünk csak a belvárosra terjedt ki. A terület magába foglalt több iskolát, óvodát, hivatali épületet, lakóházat, szállodát és egy kórházat. A szükséges forgalmi adatokat terepi mérések alapján gyűjtöttük be, amely az elhaladó járművek számlálásából állt. A méréseket több napszakban végeztük, napszakonként 15 percig, az adott mérési ponton áthaladó járművek számát pedig 60 percre extrapoláltuk. A törvény szerint előírt napszakok a következők: 7:00–19:00 óra között nappal, 19:00–23:00 óra között este és 23:00–7:00 óra között éjjel. A méréseket három különböző napon végeztük, majd az eredményeket átlagoltuk. Az adatok alapján az IMMI zajmodellező szoftverrel közlekedési zajtérképet készítettük.

Az elkészült zajtérképek alapján elmondhatjuk, hogy a belváros fő utcái mentén a közlekedésből származó zaj túllépte a megengedett határértékeket mind nappal, mind pedig éjszaka. A legnagyobb zajszennyezés a Városháza teret és a Bethlen Gábor utcát terhelte, elsősorban nappal. Ebben a városrézben két iskola, egy óvoda, egy rendelő, sőt, egy kórház is található. Ezeknek az épületeknek a zajjal szembeni kitettsége különös figyelmet érdemelne, és az illetékes hatóságoknak zajvédelmi intézkedéseket kellene tenniük. A térképek alapján azt is elmondhatjuk, hogy a parkok és a temető csendes helyeknek bizonyultak, itt egyik napszakban sem haladta meg a zajszint a megengedett értékeket.

Szerintünk a zajcsökkentés leghatékonyabb módja az érintett területen a forgalom kizárása és a Városháza tér sétáló utcává való alakítása lenne. Ezzel egyidőben egy forgalom-elterelő alternatívára is látunk lehetőséget a következő útszakaszon: Târgului-Kornis Ferenc-Uzinei-Tompa László utca. Számításaink szerint a sebesség lecsökkentése 50 km/h-ról 30 km/h-ra nem oldaná meg a nappali zajszennyezést, viszont a sebességcsökkentés mellett számításba lehet venni még az érintett épületek falainak a szigetelését, nyílászáróinak kicserélését, valamint esztétikailag elfogadható zajárnyékoló falak felhúzását.