Terepgyakorlat a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban

Központi helyszíne, valamint a szállás, a Fertőújlakon található Csapody István Természetiskola volt. A programsorozat 2018. május 11-én kezdődött a résztvevő intézmények bemutatásával, az oktatók és a hallgatók ismerkedésével, akik a Kárpát-medence különböző részeiről és intézményeiből érkeztek:

o ELTE, TTK, Savaria Biológiai Tanszék (Szombathelyről),

o II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola, Biológia és Kémia Tanszék (Beregszászról),

o Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Biológia Tanszék (Komáromról),

o Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Kar, Környezettudomány Tanszék (Kolozsvárról).

A bemutatkozás után, a szerzők jóvoltából megtekinthettük a Vad Balaton című természetfilmet.

A következő napon újult erővel indultunk neki a Kisalföldi homokpusztai (Győrszentiván–Gönyű–Nagyszentjános) egész napos túrának. A meszes homok egészen egyedi növénytársulásoknak ad otthont: évelő nyílt homoki gyep, homoki sztyepp és különböző fás társulások. Néhány – általunk is látott – domináns faj a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), a magyar csenkesz (Festuca vaginata), a homoki sás (Carex liparicarpos) és a sömörös kosbor (Orchis ustulata). Azon szerencsések közé tartoztunk, akik először figyelhették meg a Nemzeti Park területén eddig még nem jelzett fűrészeslábú szöcskét (Saga pedo), amelyet Tanszékünk hallgatója, Szász Mátyás talált meg. Két ivaréretlen egyedet (lárvát) talált ebből a fajból a védett területen.  A Duna-parton eltöltött rövid idő után, a szállásra érve minden csoport előkészítette az általa otthonról hozott specialitásokat, így új ízeket megismerve, jó hangulat kíséretében zártuk a második napot, egy úgynevezett ,,batyus vacsora’’ keretében.

A terepgyakorlat harmadik napján, 2018. május 13-án Szigetközre utaztunk, egy olyan területre, melyet szárazföldi deltának neveznek. Itt megismerkedhettünk a Duna által folyamatosan átépített tájjal. Ezen a napon kis csapatunkkal, túravezetőnk pontos utasításai szerint, kenukban vízre szálltunk. A nyugodt vízen haladva, a több száz kis sziget közül egyet kiválasztva, megismertük annak jellemző növénytársulásait, melyeknek domináns fajai a fehér fűz (Salix alba) és a parti fűz (Salix elaeagnos), illetve a lágyszárúak közül a leggyakoribbak a sovány perje (Poa trivialis) és a pántlikafű (Phalaris arundinacea). Nem maradhatott el az ízeltlábúak sokasága sem, amelyből leginkább a kabócák (Cicadidae) jelenlétét érezhettük, ugyanis a fűzfa ágain elhelyezkedett lárvák szorgosan “köpködték” a védőburkolatukként szolgáló nedvet. A folyóvíz állatvilágát is gondosan megfigyeltük: ott csillogott a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), valamint számos ízeltlábú lárva és puhatestű faj is. Mint minden deltának, így a szárazföldi kis deltának is látványos madárvilága van, ami szemet és fület egyaránt elkápráztat. A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) szüntelen éneke, a kis kócsag (Egretta garzetta), valamint a szürke gém (Ardea cinerea) lassú sétája egyaránt a táj része.

A következő napon, egyben a terepgyakorlat utolsó napján, a Fertő-tó parti vidéke szolgált tanhelyünkként. Reggel betekintést nyertünk a madárgyűrűzés fortélyaiba, valamint gondosan szemügyre vehettük a jelenlévő madarakat. Elkápráztattak tömeges jelenlétükkel a nyári ludak (Anser anser), viszont lekötötte a figyelmünket megannyi különleges faj is, mint például a búbos vöcsök (Podiceps cristatus), a bíbic (Vanellus vanellus) vagy a gólyatöcs (Himantopus himantopus). Mindezek után a nádast benépesítő pókokkal ismerkedhettünk meg, mint például a farkos állaspókkal (Tetragnatha reimoseri), vagy a vízben élő búvárpókkal (Argyroneta aquatica).

Köszönjük dr. Szinetár Csabának és csapatának a szervezőmunkát és a lehetőséget, hogy részt vehettünk ezen a Kárpát-medencei terepgyakorlaton. Élmény volt mindannyiunk számára, és reméljük, hogy lesz folytatása!