Tobis Csenge-Fruzsina harmad éves hallgató dr. Zsigmond Andrea-Rebeka felkészítésével részt vett a konferencia Biológia II: Ökológia és környezetvédelem szekciójában, ahol 11 hallgató mérte össze tudását. Fruzsina dicséretben részesült és OTDK jelölést kapott a Vasúti sínek közelségének hatása a cickafark elemösszetételére című dolgozatával.

Gratuláunk és további eredményes kutatómunkát kívánunk neki!

A tanulmányút első napján dr. Weisburg Tamás tanár úrral ellátogattunk a Magyar Tudományos Akadémia épületébe, ahol az alapítvány 200. évfordulóját ünnepelték. Mi is részt vettünk a megnyitón, ahol az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) és az MTA közötti kapcsolatról is szó esett. Felelevíntették a tudományos érdemeket és sikereket, valamint sokat tanulhattunk az intézmény nevéhez kötődő tudósokról és kutatói munkáikról.
Ezután a tanár úrral az Eötvös Lóránd Tudományos Egyetem (ELTE) épületébe látogattunk, ahol találkoztunk az ottani diákokkal, beszélgettünk velük az egyetemi élményekről, és megosztottuk egymással tapasztalatainkat. Másnap is az ELTE épületébe mentünk, és körbevezettek minket az egyetem állattani múzeumában. A múzeum nagyon felszerelt volt, sok lelet, őskövület és minta volt benne. A múzeum kiállított anyaga az evolúció fázisai szerint volt kategorizálva, kezdtük a gerinctelen apró csigákkal, férgekkel és kagylókkal majd eljutottunk a gerinces állatokig a madarakig, emlősökig ennek végezetéül pedig az emberig. Mindegyik fajról jól átlátható leletek voltak, ezért sok dolgot megtudtunk róluk. A kiállításon külön részleget kaptak az őskövületek, köztük a dinoszauruszok, mivel Magyarország területén is találtak ilyen leleteket. Sokat tanultunk, és különösen jó volt látni olyan tárgyakat, preparátumokat, amelyekről eddig csak könyvekben olvastunk.

Ezután az ELTE elektronmikroszkópját nézhettük meg (ez egy ritka dolog, a Sapientián csak fénymikroszkópok vannak). Ez a mikroszkóp az elektronok mozgását érzékeli és ezáltal tud pontos mikroszkópikus képet alkotni. Megvizsgáltuk különböző tárgyak felületi összetételét molekuláris szinten, és a mikroszkóp kezelő az eszköz felépítését is elmagyarázta
nekünk.
A következő nap az ELTE ásványtani múzeumát látogattuk meg. Weisburg tanár úr, aki ennek vezető tanára, sokat mesélt az ott található ásványokról, fémekről, kvarcokról, ércekről és kristályokról. Utána egyénileg mindegyikünk rövid bemutatót kellett készítsen egy választott témakörről, bizonyítva, hogy megértettük a tanultakat. A kiállítás bemutatta a fémek használatát az ősidőktöl egészen a jelenkorig. Emellett ezek kémiai és fizikai tulajdonságait, valamit felhasználási területüket a jelen társadalomban.

A következő program egy előadás volt, amit az ELTE kémia szakos tanárai tartottak. Az órán 12 mindennapi anyagnak a környezetre való hatását mutatták be, köztük a cement, gumi, élelsztő, urán, műanyag, szén-dioxid és különböző tartósítószerek jellegzetességeit. Ezekkel az anyagokkal kísérleteket is bemutattak, volt ami robbant, volt ami égett vagy akár párolgott.
Mindenkinek nagyon tetszett. Nagyobb lett a rálátásunk arról, hogy ezek az anyagok és előállításuk miként befolyásolják a környezetünket. A szabad időnk egy részében Budapest jellegzetes helyeit látogattuk meg közösen. Többek között a Gellért hegyet, a Hősök terét és a budai várat.
Egy nagyon tanulságos és összekovácsoló kirándulás volt, köszönjük rá a lehetőséget.

Környezettudomány első év

Természetes és épített környezetünk megismeréséhez olyan adatokat kell gyűjtenünk, kezelnünk, feldolgoznunk és megjelenítenünk, melyek a földrajzi tér valamely részéhez koordinátáik segítségével kapcsolhatók. A téradattudomány vagy térinformatika (GIS) ezt a komplex műveletsort változatos módszertannal támogatja. Az adatgyűjtés napjainkban távérzékelési eljárásokkal - a vizsgálandó objektumok csak távolról "szemlélve" - is megvalósítható. Az elektromágneses spektrum különböző tartományaiban működő szenzorok a földfelszínről visszavert napsugárzást érzékelve rögzítik a felszínt fedő anyagok tulajdonságáit, állapotát. A szenzorokat hordozó platformok föld körüli pályán keringő műholdak vagy a légkörben mozgó repülőgépek is lehetnek. Utóbbiak közül napjainkban nagy divatjukat élik a távolról vezérelt úgynevezett UAV (Unmanned Aerial Vechicle)-k vagy egyszerűen csak drónok.

Az előadásban betekintést nyerhetünk a drónok és a drónos légifelvételezés világába. Megismerkedhetünk egy komplex munkafolyamattal, ami az irodai környezetben indul egy tervezési és engedélyezési lépéssel, a terepen folytatódik a tényleges adatgyűjtéssel, majd végül nagy teljesítményű számítógépek előtt zárul a felvételek kiértékelésével és az eredmény termékek megjelenítésével.

A bemutató második felében szó lesz a felvételezett területek valósághű - 3D-s - megjelenítésének módszereiről. Milyen követelményei vannak ez esetben az adatgyűjtésnek? Milyen lépésekben nyerhető ki 3D - magassági - információ egy légifelvételezésből? Milyen szoftverkörnyezetek alkalmasak az adatok kiértékelésére? Hogyan jeleníthetjük meg 3D-ben a vizsgált területet.

Az előadásra szeretettel várunk mindenkit, aki érdeklődik a légifelvételezés, a drónok, a téradatok iránt.

A részletek megtekinthetők a konferencia honlapján:

http://www.kmktk2025.kv.sapientia.ro/index.html